Terapeutaként évek óta foglalkoztatnak azok a pszichológiai és spirituális jelenségek, amelyekről kevés szó esik, pedig sokkal gyakoribbak és mélyebben érintenek bennünket, mint elsőre gondolnánk. Mindig is kevésbé maguk a jelenségek érdekeltek, mint az a mélyebb rend és törvényszerűségek, amelyek összeköti őket: a szimbólumok, a mítoszok, az archetipikus mintázatok és azok az analógiák, amelyek ugyanazokat a belső folyamatokat írják le különböző nyelveken.
A blog bejegyzéseiben olyan témákat szeretnék körbejárni, amelyek sokszor nehezen megfoghatók vagy nehezen kimondhatók. Olyan pszichés folyamatokat, kapcsolati dinamikákat és belső átalakulásokat, amelyek gyakran csak sejtések, érzések vagy megmagyarázhatatlan élmények formájában jelennek meg, mégis alapvetően meghatározzák az életünket.
Írásaimban a pszichológia, a mitológia, az archetipikus gondolkodás és a spiritualitás szemlélete találkozik. Hiszem, hogy ugyanazokat a belső folyamatokat sokféle nyelven lehet megközelíteni, és néha egy mítosz, egy szimbólum vagy egy álom közelebb visz egy fontos felismeréshez, mint egy diagnózis vagy egy elméleti modell.
A célom nem az, hogy végleges válaszokat adjak, hanem inkább gondolatmenetek elindítása olyan kérdésekről, amelyek mellett könnyű elsétálni, pedig éppen ezek alakítják leginkább a kapcsolatainkat, önmagunkhoz való viszonyunkat és a fejlődésünk irányát.
Elsőként egy kényes témát szeretnék kibontani, amelyről meglepően kevés szó esik. A segítő hivatásúak visszaéléseinek egy speciális formájáról írok: arról, amikor egy narcisztikusan sérült terapeuta saját, fel nem dolgozott sérülései mentén kapcsolódik a pácienséhez, és a gyógyulás helyett egy függőségi kapcsolat fenntartásában válik érdekelté. Úgy érzem, ennek a jelenségnek a megértése nemcsak azok számára fontos, akik már találkoztak vele, hanem mindazoknak is, akik a jövőben bizalommal fordulnának segítő személyek felé.
Illetve honnan tudhatod, hogy narcisztikusan sérült a terapeutád? A bántalmazások egy nagyon szofisztikált kategóriája, mikor maga a segítő pozíciójában lévő ember válik egy trauma okozójává, és olyan kötődési dinamikát tart fenn, amely a páciensben függést, kiszolgáltatottságot vagy érzelmi beszűkülést eredményezhet. Erről kevés szó esik, pedig sokkal gyakoribb jelenség, mint aminek
A felébredés ritkán egyetlen felismerésből áll. Sokkal inkább egy lassú, hullámzó belsőfolyamat, amelyben az addig magától értetődőnek hitt valóság fokozatosan meginog. Azember gyakran újra és újra visszatér a korábbi magyarázatokhoz, majd ismét kételkednikezd. Vannak időszakok, amikor úgy érzi, végre tisztán lát, máskor pedig ismétösszezavarodik. Ez teljesen természetes. A következő szakaszok
A gyógyuláshoz idő szükséges és több fokozatban érkezik. A mélypontban válunk erőssé és utána fokozatosan elviselhetőbb lesz az állapot és megjelenik a remény, hogy nem véletlenül éltük át a sok fájdalmat, megtaláljuk benne az értelmet és a személyes tanítást és belátjuk az események sorsszerűségét. Ahogy kezdenek a helyére kerülni a
Ez a történet több ponton is kapcsolódik a narcisztikusan sérült terapeuta működéséhez és a folyamathoz, ami történik egy ilyen terápián. Kapcsolódik a tükrözés jelenségéhez, a projekcióhoz, az identitás keresés válságához, illetve a másokhoz való kapcsolódás képtelenségéhez. Nárcisz egy különlegesen szép fiú volt, születésekor megjövendölték, hogy nemcsak rendkívüli szépségű, de hosszú
Odüsszeusz hazajutása Ithakába egy hosszú beavatási folyamatot szimbolizál, amelyben egymás után kerül olyan próbatételekbe, ahol belső érettségét teszik próbára. A szirénekkel való találkozást megelőzi, hogy Kirké varázslónő figyelmezteti: hajós útjuk során olyan lényekkel fognak találkozni, akik énekének nem fognak tudni ellenállni és elfelejtik a hazautat, hajójuk zátonyra fut, ők maguk
Ha Perszephoné a görög kultúra alvilágjáró archetípusa, Inanna (akkád nevén Istár) pedig a sumer kultúra hasonló fontos alakja, az egyik legősibb írásban is megmaradt mítoszaival. Inanna többféle női archetipust ötvöz: a menny királynője, a szerelem, a termékenység, a szépség, az élet és a hatalom istennője, még a háborúé is. Egy
Héraklész tizenkét próbájának második állomása a lernai hydra legyőzése. A hydra egy sokfejű szörnyeteg, aki beköltözik Lerna tisztavizű patakjába és mocsarassá változtatja azt. A hydrát nem lehet a megszokott módon legyőzni, három feje van, ha levágnak egyet három másik nő helyette, a vére pedig halálos méreg. Szimbolizálja azt, hogy a
Csoportot vezetni eleve kitüntetett pozíció, különleges helyzet. Amikor húsz ember figyel a vezetőre, ő tartja a kereteket és a csoport „terét”, nagy részben ő alakítja a csoportnormákat, és jelentős befolyása van arra, hogy mi válik megengedetté vagy elfogadhatóvá a közös munkában – ez óriási bizalmat kíván a csoporttagoktól, és jelentős